100 happy days 1-20

Igen, igen én is beálltam a sorba és belevágtam az igen népszerű 100happydays kihívásba. A képeket Instagramra posztolgattam, de gondoltam itt is megmutatom nektek hátha ti is kedvet kaptok hozzá.

Hogy mire jó ez az egész??? Állítólag a magyar pesszimista nép...szerintem van benne valami.

Sajnos én is hajlamos vagyok negatívan állni a dolgokhoz és mindenben a rosszat látom meg először... na jó ez így túlzás, de tényleg hajlamos vagyok túlaggódni a dolgokat, rágódni és depresszióközeli állapotba kergetni magam. Na de ennyi lelkizés elég is mára. Ez a poszt csakazértis a jó dolgokról fog szólni :)

Amikor rákerestem, hogy mi is ez a kihívás amit egyre többen csinálnak a virtuális "ismerőseim" közül, rögtön EZT az oldalt dobta ki a google, ami hatalmas betűkkel egy kérdést vág a képünkbe: "Te képes vagy 100 napon keresztül boldog lenni?"

Persze az első gondolatom az volt, hogy NEM, ez nekem úgysem menne, mostanában amúgy sem úgy alakulnak a dolgaim, ahogy szeretném, szar a munka, szar az élet, szar az egész világ. Szóval olyan igazán "barbisan" álltam a dolgohoz, de meggyőztem magam, hogy ez így nem igazán egészséges és amolyan öngyógyító-terápiaként mégis belevágtam a 100 napba, sőt úgy belelkesedtem, hogy két barátnőmet is belerántottam ;-)

A fenti linken minden infót megtaláltok, ami a kihívás elkezdéséhez szükséges, én bele is vágnék gyorsan a kis összefoglalómba az első 20 napról. Ennyi bevezető szöveg szerintem bőven elég volt nektek is, köszi, ha elolvastátok ;-)

Szóval az úgy volt, hogy a csajokkal megbeszéltük, hogy egy bizonyos csütörtöki napon fogunk egyszerre kezdeni, így egyiküknek pont az esküvője napjára esik a 100. nap :)

Az én első napom nagyon jól indult, ugyanis reggel az egyik kedvenc csokimat kaptam ajándékba... váratlanul, csakúgy, kedvességből :)

day 1

A péntekeket amúgy is szeretem, bár szigorúan csak 16.20 után. A második napon pizzát sütöttem anyukám recepjte alapján, a feltéttel pedig sikerült csilisbabos-házikolbászos-tükörtojásos kalóriabombát csinálnom belőle. De csak egy szeletet ettem, az alig 10.000 kalória ;-)

day 2

A szombat elég lapos volt, olyan igazi otthon uncsizós, lustizós, amit amúgy nagyon szeretek mostanában. Anyutól kaptam egy csomó féle teát, köztük ezt a darjeeling teát is, amit a kedvenc bögrémben készítettem el. Ezt több, mint 10 éve kaptam a legjobb barátnőmtől. 

Marcsi, ha ez látod: Még mindig nem törtem ám el :P

day 3

A vasárnap egy részét (na jó, csak két hetente) a dédimnél szoktuk tölteni. A kiskertben elsőként meglátott tulipánja pont passzolt az aznapi manikűrömhöz.

day 4

Nagyon szeretek kreatívkodni. Ezt a másik blogom is bizonyítja, sőt azt is, hogy mostanában mennyire nem jut ilyesmire időm. Ezt a kis nyomdalemeztartót viszont mindenképp meg akartam csinálni. Az ötletet Timinél láttam pár hete és beindult a vezérhangya, muszáj volt nekem is megcsinálni :)

day5

Bár már nem lakom otthon, anyától rendszeresen kapok különböző finomságokat, mint például ez a mangó izű savóital. Korábban nem ittam még ilyet, de nagyon fincsi. Olyan, mint egy nagyon-nagyon híg ívójoghurt.

day 6

Bettit elcsábítottam munka után egy kis kertészeti shoppingra egy tervezett projekt miatt, amire még itt vissza fogok térni. Ekkor vettem ezt az állítólag szuperigénytelen szobanövényt, ami egy agglegény pálma (zamioculca zamiifolia), de én csak Zizinek hívom. Kapott egy szép kaspót is :)

day 7

Azt hiszem említettem már párszor, hogy mennyire szeretek olvasni ... sajnos egyre ritkábban van rá időm van, de azért néha sikerül egy olvasgatós, puha takaróba bevackolós estét összehoznom. Itt épp egy új könyvet kezdtem el az egyik Molyos kihíváshoz. 

day 8

Nos, róluk még nem nagyon votl szó sem itt a blogon, sem facebookon, de még instagramon sem. Igen, patkányokat tartok. Ráadásul hármat. Sajnos sokan félnek és undorodnak tőlük. Én ezt maximálisan elfogadom, ezért sem "erőltetem" rátok a szerintem űbercuki képeiket. ( Igazából ez valahol önvédelem is, így elkerülöm az esetleges utálkozó kommenteket)

Ettől függetlenül imádom őket, játékosak, pajkosak, nagyon okosak és ravaszak is. Meg persze büdös disznók, akik szeretnek minél nagyobb rumlit csinálni. De amikor ilyen mosollyal várnak haza egy nehéz nap után, nem lehet rájuk haragudni :)

day 9

Az olvasás mellett a számítógépes játékokat is szeretem, évek óta csak a Diabló 3-mal játszom. Sajnos ezt is sokkal ritkábban van alkalmam megtenni, mint szeretném. Itt épp sikerült bejutnom a goblin király (Greed) kincses kamrájába, ami viszonylag ritkán sikerül a játékban, mert egy nagyon ritkán megnyíló portálon keresztül vezet oda az út. Szóval nagyon örültem neki :)

day 10

Anyuékkal csaviztunk kicsit vasárnap. Neszmélyen voltunk, lángost és hekket ettünk meg geoládát is kerestünk, de azt nem találtuk meg. Ez a kép már Dunaalmáson készült hazafele. Csodás volt a naplemente a Duna-parton :)

day 11

Ezt a sütireceptet évekkel ezelőtt kaptam egy barátnőmtől (Évi), azóta is szívesen készítem, mert egyszerű, gyors és nagyon finom. 

És látványnak sem utolsó :)

day 12

Oké megint kaja jön, de igazából ez egy csajos plázába beülős kajálós, dumcsizós délután volt. Én egy óriáspalacsintát (fahéjas) és egy óriás pizzát (csípős) ettem. Aztán lefolytottam egy kicsi csokis shake-kel az egészet :) Éljen a fogyókúra!

day 13

A két képpel feljebb emlegetett Évit meg is látogattam. Sajnos sokkal ritkábban tudunk találkozni, mint szeretném. Ezen a délutánon nagyon jól éreztem magam, sétáltunk egy nagyot a városban aztán pedig babáztam egy kicsit náluk (a háttérben Évi párja)

day 14

Meleg szendvics, mindenidők legjobb vacsora fajtája. Kell erről valamit mondanom? Szerintem nem, szóval lépjünk is tovább

day 15

Oké, megint kaja, de ez most desszert, ráadásul Marlenka, ráadásul házi, ráadásul rengeteget kaptunk belőle anyósomék jóvoltából. Imádom

day 16

Végre valami nem ehető. (bár a napokban láttam egy videót, ahol ezt cáfolják pl ITT - csak erős idegzetűeknek! )

Na szóval kaktuszok. Ez az én kis saját készítésű kaktusz-ligetem.
Emlékeztek még Zizire? Nos eredetileg kaktuszokért és kaktuszföldért, na meg persze a cserépért mentünk aznap a kertészetbe. Sajnos ennyi idő kellett hogy elteljen, mire össze is tudtam őket ültetni az elképzelt kompozícióba. Mentségemre szolgáljon, hogy nagyon, NAGYON nehezen találtam megfelelő kavicsot a művelethez :)

day 17

Ő itt Jenny és őt sem esszük meg. (Bár bizonyos országokban a rokonia csemegének számítanak, erről most inkább nem keresnék videót)

Ha jól emlékszem 3 éve fogadták örökbe a nagypapámék. Nagyon játékos és szinte fáradhatatlan, így a papát is minden nap jól megmozgatja. Vasárnaponként pedig a párommal felváltva állunk rendelkezésére. Igazi energiabomba a hölgy.

day 18

Anyák napjára meghívtam Anyut és a párját egy vacsorára az egyik kedvenc helyi éttermünkbe. Bár csak hétfőn tudtuk megejteni a dolgot.

Nem tűnik nagy durranásnak, amit én ettem, de ez az egyik kedvencem ott. Nem túl nehéz, vacsorára pont elég. Egyébként kapros juhtúróval töltött rántott gombafejeket láthattok a képen egy adag isteni finom, omlós és ropogós zöldséges rétessel. Plusz belóg a házi bodzás limonádém :)

day 19

Ééss mily meglepő, megint egy kajás képpel jövök. Ez egy csokis-meggyes fagyi, csokiöntettel és meggyel a tetején. Ez egy kis itthoni kényeztetés, semmi extra de úgy éreztem aznap, hogy nagyon megérdemlem

day 20

Ennyi lett volna az első 20 napom. Így összesítve tűnt csak fel, hogy mennyi evéssel kapcsolatos képet csikerült csinálnom. Tény, hogy szeretem a hasam, de ez azért nem azt jelenti, hogy más jó dolog nem volt az adott napomban. Egyszerűen sokszor elfelejtettem fényképezni :)